gluténmentes nyelvészet

Neked tényleg a feketék élete számít?

2020. augusztus 05. 16:59 - szabó.gergely

Sajnálatos események sora zajlik az Egyesült Államokban az utóbbi hetekben-hónapokban. Az ott tapasztalható társadalmi feszültségeket esélyem sincs összefüggéseiben átlátni az óceán túloldaláról, ugyanakkor az ezekre a feszültségekre adott válaszoknak van olyan eleme, ami az interneten keresztül a mi számunkra is valódivá vált.

A közösségi média félnyilvánossága (is) lehetőséget ad mindannyiónk számára, hogy az ismerőseink vagy akár ismeretlenek előtt előnyös képet alakítsunk ki magunkról a fotóinkkal, az azokhoz tartozó szövegekkel, megosztásainkkal és így tovább. Más szavakkal: a közösségi média nem csak arról szól, hogy kik vagyunk, hanem arról is, hogy kik szeretnénk lenni és milyen csoportok­hoz szeretnénk tartozni.1

A Black Lives Matter (körülbelül: ’a feketék élete is számít’) egy 2013-ban alapított nemzetközi emberi jogi mozgalom, amely az afrikai amerikai közösség elleni rendszerszintű rasszizmus ellen kíván fellépni. No de egy Magyarországon vagy Spanyolországban megosztott fekete profilkép vagy #blacklivesmatter hashtag tényleg hozzájárul a nem egyenlő bánásmód felszámolásához akár az Egyesült Államokban, akár helyben? Természetesen nem azt állítom, hogy egy ilyen jellegű bejegyzés szerzőjének valójában nem is számít a feketék élete. Azt viszont igen, hogy hasonló tartalom közzététele költséghatékonyan járul hozzá a társadalmilag érzékeny személyről kialakított előnyös képéhez, aki kiáll e szimbolikus ügyben – egy poszt erejéig mindenképpen. Talán nem volt ez másképp a „Je suis Charlie” idején, az „Igazságot Magyarországnak” profilkép-keretek elburjánzásakor. És akkor sem, amikor februárban magyarországi pedagógusok sora tett közzé nyilatkozatot az interneten arról, hogy mennyire elítéli az új Nemzeti Alaptanterv valódi szakmai egyeztetés nélküli bevezetését.

Az internetet sokáig egy utópisztikus térnek tekintették, ahol az információ és a vélemény szabad megosztása a társadalmak demokratizálásához járul majd hozzá. Lehetséges volna viszont egy olyan olvasata is a történteknek, hogy a véleménynyilvánítási szabadság valahogy meg is bénított minket a fontos ügyek melletti demokratikus kiállás hatékony megszervezésében? Hiszen a sok információ között oly könnyen vész el az, ami helyben tényleg számít…

Kulcsszók: internet, közösségi média, Egyesült Államok, rasszizmus.

1 Georgakopoulou, Alexandra 2016. From narrating the self to posting self(ies): A small stories approach to selfies. Open Linguistics 2: 300–317.


Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is.

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gltnmnts.blog.hu/api/trackback/id/tr8817763266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Valentin vére – gluténmentes nyelvészet 2021.02.17. 18:07:44

[…] amit az emberek manapság nagyon szeretnek csinálni: fogyasztani és megmutatni másoknak, hogy milyen jó emberek. A játék nagyon egyszerű: menj el vért adni a pároddal, örökítsétek meg, és a legtöbb […]

Az elmaradó randevúk veszélye – gluténmentes nyelvészet 2021.06.02. 18:01:21

[…] még könyvtárba se tud elmenni. Más szavakkal: a beoltottság tényét közhírré tévő profilképkeretek legalább annyira az irigység érzését is kiváthatják, mint a járvány okozta korlátozások […]

(Anti)rasszista bélyegkollekció – gluténmentes nyelvészet 2021.06.30. 17:23:03

[…] blogra feltöltött legelső bejegyzés a rasszizmus elleni kiállásról és annak a közösségi médiában történő […]
süti beállítások módosítása