A szakma nyelvi tájképnek nevezi a különböző nyilvános tereken elhelyezett vizuális jelzéseket, így az intézményi névtáblákat vagy az üzletek cégéreit. Nyelvi tájképnek minősülnek azonban az ideiglenesen kihelyezett hivatalos figyelmeztetések is, mint például ez:
A vörös szín, a nyolcszög alakú STOP-tábla, és a megálljt parancsoló tenyér mind-mind nemzetközileg ismert jelei annak, hogy ezen az ajtón bizony nem tanácsos továbbmenni – és ezt megerősíti, biztos, ami biztos, a jobb alsó sarokban található „do not enter” felszólítás is. A tájkép ugyan kisebb betűkkel jelöli a jogi részleteket is, de a más-más színekkel és szedéssel is megjelenő legfontosabb üzenet mégis csak az, hogy tilos a belépés. A tilalmi lap sokféle üzenet hordoz: a szomszédoknak eszébe juttatja, hogy illenék áttelefonálni, van-e szükség a segítségükre, míg az ellenőrzést folytató rendőröknek azt jelzi, hogy itt kell becsöngetni.
A nyelvitájkép-elemzések ugyanakkor nem csak az egyes képeket igyekeznek leírni, hanem azoknak társadalmi vagy politikai beágyazottságát is. Így szélesebb kontextusában egy ilyen tábla - a nemzetközi kapcsolatok kutatásának terminusát kölcsönözve - a szekuritizáció (biztonságiasítás)1 szerepét is betölti: potenciális veszélyforrásként jelöli ki a „járványügyi megfigyelés alatt álló személy” pozícióját a társadalomban, ahogyan azt a fizikai teret is, ahol a megfigyelés zajlik. Az ilyen figyelmeztető ábrákat Rodney Jones brit nyelvész felügyeleti tájképeknek nevezi, amelyek a társadalom Panoptikon-szerű önfegyelmező működését valósítják meg.2 Az ő kamerás megfigyelő rendszerekre vonatkozó példáin kívül a fenti nyelvi tájkép bizonyos szempontból hasonlóságot mutat a harapós kutyáktól óva intő táblákkal is, amelyekről Petteri Laihonen kollégám írt már több helyütt. Az általa bemutatott erdélyi feliratok a kerítés előtt elhaladó személyt igyekeznek eltántorítani a magánterületre való behatolástól, csak abban az esetben a veszélyt nem az egészségügyi okokból elkülönített polgár jelenti a járókelőre, hanem a házőrző.3 A másik rá leselkedő veszély persze a megfigyelés maga, amely azt a célt szolgálja, hogy a felügyelet tudatában ne kövessen el semmmilyen törvénytelen cselekedetet.
Petteri Laihonen nyelvész kommentárja:
A „kutya harap" táblákkal szemben ezek hatósági figyelmeztető táblák, ami abban nyilvánul meg, hogy nincs bennük humor (amiről igazán egy másik korábbi cikkemben írok).4
A másik különbség, hogy tekintettel vannak az interakciós társra (igyekeznek a jó viszonyt fenntartani, éppen a humor által), aminek ezen a táblán nem találtam a nyomát (habár látom, te találtál pozitív interpretációs lehetőségeket a szomszédban, aki segíteni akar). Ez a tábla is tartalmaz fenyegetést, így nem csak az emberek érdekében szól (ne lépj be, mert elkaphatod a betegséget!). Végül, talán a legkülönösebb a táblában, hogy személyre szóló, így az udvariassági elmélet szerint a legdurvább „face threatening” ('arculatfenyegető') interakciós tevékenység: egy személyt a többiek előtt nyilvánosan minősít negatívan. Az iskolai bántalmazás (csúfolás a társak előtt) vagy különféle skarlátbetűs történetek jutnak eszembe. Kíváncsi volnék, erre ez az egyetlen ilyen hivatalos nyelvi tájkép példa (a graffitik, falfirkák között gyakori az xy kurva/buzi/stb.)? Esetleg a kórházi zárt osztályokkal lehetne összehasonlítani, de ezek sem személyre szólók, hanem tereket jelölnek.
Kulcsszók: nyelvi tájkép, karantén, szekuritizáció, felügyelet, Panoptikon.
1 A fogalmat nyelvtudományban először idén használták, a Journal of Sociolinguistics februári száma külön dialógust szentelt a témának. A bevezető tanulmány: Rampton, Ben & Charalambous, Constadina 2020. Sociolinguistics and everyday (in)securitization. Journal of Sociolinguistics 24(1): 75–88. https://doi.org/10.1111/josl.12400
2 Jones, Rodney H. 2017. Surveillant landscapes. Linguistic Landscapes 3(2): 149–186. https://doi.org/ 10.1075/ll.3.2.03jon
3 Halonen, Mia – Laihonen, Petteri 2019. From ‘no dogs here!’ to ‘beware of the dog!’: restricting dog signs as a reflection of social norms. Visual Communication. https://doi.org/10.1177/1470357219887525
4 Laihonen, Petteri 2015. Beware of the dog! Private linguistic landscapes in two 'Hungarian' villages in South-West Slovakia. Language Policy 15: 353–391. https://doi.org/10.1007/s10993-015-9358-y
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is.
