Az év elején derült ki, hogy a kondenzációs kazánunkkal (a pontos megnevezést ekkor tanultam) komoly gondok vannak. A szerelőnek többször vissza kellett jönnie, egészen közvetlen kapcsolat alakult ki köztünk. Ezt onnan sejtem, hogy három kiszállás és legalább ugyanennyi telefonos egyeztetés alatt letegeződtünk, valamint a következő kérdések is elhangzottak (a teljesség igénye nélkül):
- Kicsi ez a lakás [ti. az enyém], de azért egy embernek pont elég, nem?
- Nálatok is home office van? Vagy amúgy be kell járnod, csak most nem? Mert a pároméknál home office van, mondjuk azt se értem, hogy ő mit csinál pontosan.
- Ugye, hogy ezek a mai fiatalok nem szeretnek dolgozni? Mármint a húszévesek, úgy értem.
Ha épp nem a számla végösszegén stresszelek minden alkalommal, valószínűleg jókat derülök ezeken a fesztelen kérdéseken és kommentárokon, a – remélhetőleg – utolsó telefonos egyeztetésen lezajlott párbeszéd viszont bőven túltett a korábbiakon. A következő hangzott el ugyanis:
– [...] A tegnap délelőtti kazán miatt telefonálok. Sajnos szivárog az egyik vezeték.
– Mennyire?
– Nem nagyon, de amikor megnyitom a meleg vizet, akkor kicsit jobban.
– De fürödni tudtál azért?
– Igen, nincs vészhelyzet.
– Rendben, azért megnézzük a fiúkkal.
Megnézték a fiúkkal, kijavították a hibát. A munka – talán mondanom sem kell – hatékonyabban zajlott, mint a közben folytatott beszélgetés. Még Kulcsár Edina szerelmi élete is szóba került.
Azt, hogy az adott beszédhelyzetben sikeresen kommunikáljunk, azaz a társalgás megfeleljen a résztvevők elvárásainak és igényeinek, Herbert Paul Grice szerint négy alapelvnek megfelelve érjük el. Grice a társalgásnak négy úgynevezett maximáját különíti el: ezek a mennyiség, a minőség, a mód és a relevancia. Vagyis annyi információt célszerű megosztani, amennyit az adott helyzet megkíván (nem többet és nem kevesebbet); olyasmiről, amit valósnak vagy helyesnek vélünk; úgy, ahogyan azt a helyzet és beszélgetőtársunk igényli; és érdemes a tárgynál maradni az elkalandozás helyett.
Miközben a szerelő úgy döntött, hogy sikeres megoldás lesz a feszültséget némi csevegéssel oldani, én úgy éreztem, minden egyes kérdésével megsérti a fent felsorolt társalgási szabályokat (hiszen mit számít, hogy mekkora a lakás vagy milyenek a mai fiatalok, miközben nálam épp nincs fűtés és melegvíz?). Az ő nézőpontjából pedig az én szófukar reakcióim legalább annyira furcsák lehettek, mint amennyire engem megleptek a nekem szegezett kérdések (hiszen miért ne akarnék válaszolni a kedves, empatikus érdeklődésére). De bárhányszor is sértettük meg a társalgási alapelveket, neki a – Grice alapelveit tekintve – kevéssé sikeres kommnukiáció mellett is sikerült a kazánt működésre bírnia. Bízom benne, hogy a napi tisztálkodás ezek után már nem lesz olyan jelentőségű esemény, amiről őt is tájékoztatnom kell.
Kulcsszók: Grice-i maximák, pragmatika.
1 Grice, Herbert Paul 1997. A társalgás logikája. In Pléh Csaba – Terestyéni Tamás – Síklaki István (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest. 213–227.
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűk körben, csatlakozz csoportunkhoz. Amennyiben hivatkozni szeretnél erre a szövegre, kérünk, hogy így tedd:
Krizsai Fruzsina 2022. A szakember gondoskodása. Blogbejegyzés, 2022. március 16. https://gltnmnts.blog.hu/2022/03/16/a_szakember_gondoskodasa
