„káromkodni milyen nagyszerű, kicsikét sem fárasztó, és egyszerű” – hangzik el a Bëlga zenekar örökbecsűvé vált dalában. S milyen igaz! Ki ne káromkodott volna már egy jóízűt, amikor beverte a lábujját az ágy lábába, vagy egyszerűen csak önmaga és mások szórakoztatására? Gondolhatjuk persze, hogy az obszcén kifejezések használata műveletlenségre és neveletlenségre vall, akár azt is, hogy ez ilyesmi helytelen vagy éppen nőietlen viselkedés, de azért legbelül mégis csak büszkék lehetünk rájuk, hiszen ezek a nemzet megtartó erejű szavai.1
A Káromkodj okosan! című sorozatunkban Kocsis Zsuzsanna nyelvtörténésszel egy-egy ilyen szót járunk körbe külön figyelmet szentelve annak, hogy honnan erednek ezek a kifejezések, és hogy milyen jelentésváltozáson mentek keresztül az évszázadok során, miközben a kortárs előfordulásokról sem feledkezünk meg. Ha pironkodsz egy-két lesújtó mondat hallatán, akkor mindenképp érdemes megismerned ezeknek a szavaknak a történetét, de ha csak fel szeretnél vágni a kocsmaasztalnál azzal, hogy mennyi mindent tudsz a magyar nyelv rejtelmeiről, akkor is itt a helyed. Jó olvasást kívánunk, gecik!
Manapság, ha azt mondják valakinek, hogy geci, annak nem igazán örül az illető, hiszen ezzel egyfelől ’ondó’-nak nevezik őt, másfelől további jelentéstartalmakat ’szemét, hitvány stb.’ is kapcsolnak hozzá. A mai magyar politikai közbeszédről épp emiatt nem túl szép képet fest, hogy miután egy üzletember ezzel a jelzővel illette nyilvánosan korábbi politikustársát, ez a mondat szlogenné és mémmé válhatott. Vannak persze azért olyan pillanatok, amikor egy jó geci-zés mosolyt csalhat az arcunkra: például ha meghallgatjuk a Mónika Show ikonikussá vált mondatának techno remix változatát, vagy ha szembesülünk azzal, hogy a popzenei élet egyik jeles képviselője a rakparti szerelemről szóló dalok előtt pár évvel még egy gránátról rappelve robbant be a székesfehérvári éjszakába.
Évszázadokkal ezelőtt azonban még senki sem illetődött meg e szó hallatán, vagy nem esett rosszul az, ha geci-nek, pontosabban Geci-nek szólították (na, jó… talán azoknak a férfiaknak, akik nem szerették, ha becézik őket), mert sok más nemiséghez kötődő kifejezésünkkel együtt a geci szó is eredetileg személynév volt, a Gergely becézése.2 Hogy mikortól létezik a Gergely név ezen becéző alakja, azt pontosan nem tudjuk megmondani. A latin Gregorius név már a 12. században megtalálható,3 magyar fejleménynek tekinthető becéző változatai pedig ettől kezdve fokozatosan feltűnnek az írott forrásokban. A Geci név első fennmaradt adata a 16. század végéről, 1598-ból származik (En Balogh Mihal es Gasy Neweo Jnas kadas Geczj szolgaj [Én Balogh Mihály és Gazsi nevű inas, kádas Geci szolgái]),4 a kutatók egy része szerint valószínűleg ennél nem is régebbi ez az alakváltozat. Indokolva mindezt részben az adatok hiányával, részben a benne található (de viták tárgyát képező) -ci képző kialakulásával, amely szintén ekkora tehető.5,6 A 16. században tehát a Geci névalak már biztosan létezett, de mikor kapcsolódott hozzá az ’ondó’ jelentés? És főleg miért?
Sajnos, erre a kérdésre nem tudunk pontos választ adni. A geci kifejezés ’ondó’ értelemben való használatáról a legrégebbi fennmaradt adat 1841-ből származik, Fabó András evangélikus lelkész és egyházi író örökítette meg egy munkájában (gëci:ondó).7 Fabónál megjelenik a szó igei származéka a gecizik (’onanizál’), ebből arra következtethetünk, hogy a szóbeliségben korábban összekapcsolódott a név és az új jelentés.8 Az ugyanakkor nem valószínű, hogy az már 16. századtól megjelent volna a Geci használatában. Ha ugyanis a szó adatait összevetjük más káromlásokéval, még a nagyarányú nyelvemlék-pusztulás mellett is maradnia kellett volna a geci-ről valamilyen nyomnak. Azt pedig szinte bizonyosan kizárhatjuk, hogy őseink pironkodtak volna ’ondó’ jelentésben leírni azt, amikor kurvá-t, szar-t, baszás-t stb. szorgosan papírra vetették pejoratív értelmükben is. Az ’ondó’ jelentés tehát inkább a 19. századi lejegyzés tájékán jelenhetett meg, de adatok nélkül bizonyosat nem mondhatunk. Arra sincs adatunk, hogy a mai negatív jelentéstartalom mikortól kapcsolódik a szóhoz. Mindenesetre az 1841-es lejegyzéshez közel már találunk nyomokat arra, hogy geci, gecizik valamilyen szennyes, szégyenteljes dolgot jelöl. 1883-ban egy elmebetegségről szóló tankönyvben például ezt olvashatjuk: „»disznó, lump, önfertőző«-nek szidták [ti. a beteget a hangok] »most már megint geczizik«. Ezen aljas szidalmak miatt igen izgatott volt, nagyon megbotránkozott rajtok”.9
Felmerülhet a kérdés, hogy miért kezdünk nemiséghez kötődő dolgokat egy ember személynevén emlegetni. Szerepet kaphat ebben a folyamatban a játékosság, a titkolózás, az eufemizmus, de akár a gúny is. Az viszont biztos, hogy nem csak a Gergelyek lettek a szexualitáshoz kötődő kifejezések „névadói”. A Jancsika név például a péniszt is jelölheti, míg a pete szavunk a Péterre vezethető vissza,10 a Marok Marcsa és marokmarcsázik kifejezéseket pedig a 20–21. század embere is hallhatta már.
A geci kifejezés ’hitvány, rossz (ember)’, illetve az igei származékának, a geciziknek a ’valamilyen rossz, hitvány dolgot tesz mással’ jelentése viszont elképzelhető, hogy mindettől külön fejlődött ki, talán egy rosszindulatúnk tartott Geci személy- vagy családnevet viselő ember után (geci vagy ’olyan vagy, mint az a Geci nevű ember’; gecizik ’olyan rossz dolgot tesz, mint a Geci nevű ember szokott/úgy tesz, cselekszik, mint ő’), s csak később kapcsolódott össze a már párhuzamosan onanizáláshoz kötődő jelentéssel.11 Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a történelem során a szexualitás és az ezzel összefüggő dolgok gyakran minősültek erkölcstelennek, tisztátalannak, egyszóval rossznak, ezért a jelentésfejlődésnek egy olyan iránya sem elképzelhetetlen, hogy az önkielégítés komplex jelentéséből lassan elhomályosult magára az aktusra vonatkozó tartalom és csak a ’negatív dolgot művelés’ maradt meg. Ezt bizonyosan viszont nem tudjuk megmondani, így hát nem maradt más hátra, mint nem gecizni, hanem inkább boldog névnapot kívánni minden Gergelynek!
Kulcsszók: káromkodás, nyelvtörténet.
1 E széles körben ismert ideológiákhoz l. Szabó Gergely 2015. „Hogy fejezzem ki magam szépen?" – Nyelvi ideológiák az obszcenitások mögött. Magyar Nyelvőr 139(3): 334–348.
2 Benkő Loránd (főszerk.) 1967. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. Budapest: Akadémiai Kiadó.
3 Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
4 Papp László 1956. Néhány szó a becéző személyneveinkről. Magyar Nyelvőr 80(4). 455.
5 Vörös Ferenc 2010. Szinkrón magyar családnévatlaszunk térképlapjainak margójára. Magyar Nyelvőr 134(1): 88–102.
6 Kniezsa István 1965/2003. A magyar és szlovák családnevek rendszere. In Kniezsa István: Helynév- és családnév-vizsgálatok. Budapest: Lucidus. 285.
7 Szinnyei József 1893–1896. Magyar Tájszótár. I. A.Ny. Hornyánszky Viktor kiadása. Budapest.
8 Szinnyei József 1893–1896. Magyar Tájszótár. I. A.Ny. Hornyánszky Viktor kiadása. Budapest.
9 von Krafft-Ebing, Richard 1883. Az elmebetegségek tankönyve 2. (Laufenauer Károly ford.) A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 44. Budapest. 340.
10 Benkő Loránd (főszerk.) 1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. III. Budapest: Akadémiai Kiadó.
11 Fejes László 2015. Honnan jön a geci? https://www.nyest.hu/hirek/honnan-jon-a-geci (Utolsó elérés: 2020. 03. 15.)
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűkkörben, csatlakozz csoportunkhoz. Amennyiben hivatkozni szeretnél erre a szövegre, kérünk, hogy így tedd: Kocsis Zsuzsanna–Szabó Gergely 2021. Boldog névnapot, Geci! Blogbejegyzés, 2021. március 17. https://gltnmnts.blog.hu/2021/03/17/boldog_nevnapot_geci
