A november egy kitűnő hónap: nemcsak bajuszt lehet növeszteni ilyenkor és absztinenciát gyakorolni – amikről már írtunk a blogon itt és itt –, hanem két, nyelvhez kapcsolódó emléknapot is megülhetünk Magyarországon.
A magyar nyelv napját 2011 óta ünneplik november 13-án. A dátumnak szimbolikus jelentősége van, ugyanis e napon fogadták el a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikket.1 Az V. Ferdinánd által szentesített törvény azért bírt kiemelkedő súllyal a korban, mert a magyar történelem során ez volt az első pillanat, amikor az állami törvényhozás és a közoktatás nyelve a magyar lett. Bár magától értetődőnek tűnhet egy magyarországi beszélő számára, hogy anyanyelvén tanulhasson, ez nem mindig volt így. A következő évtized ugyan visszalépést hozott – a szabadságharc leverését követően a Bach-korszakban a közigazgatás nyelve a német volt az 1860-as októberi diploma kiadásáig –, mégis mérföldkőként tekinthetünk erre a momentumra, hiszen a későbbiekben ez számított alapvetésnek.
Hasonló mérföldkő a magyarországi siket közösség számára november 9., amely a magyar jelnyelv napja 2017 óta. Ez az emléknap szintén egy törvény elfogadásához kapcsolódik, mégpedig a 2009. évi CXXXV. törvényéhez.2 Ez a nyelvi jogok kiterjesztését eredményezte, mivel jelnyelvi törvény szövege a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvként ismerte el, a siketeket pedig nyelvi kisebbségként határozta meg. E fejlemények azonban nem feltétlenül jelentik, hogy a siketek oktatási esélyegyenlőségének a kérdése teljes mértékben megoldódott volna Magyarországon.
E jeles nap alkalmából a Sinosz, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kiváló társadalmi célú reklámfilmeket készített.
A videó rendkívül szemléletesen mutatja be, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük nap mint nap a siket és nagyothalló gyerekeknek az iskolában. Bár a reklám maga nem mondja ki teljesen világosan, de egy lehetséges megoldás a probléma kezelésére az volna, ha az érintett diákok számára a jelnyelv nemcsak kiegészítésként, a kommunikációs akadályok áthidalására jelenhetne meg az oktatásban. Jelen pillanatban ugyanis ők is hangzó magyar nyelven tanulnak, ami legalább annyira problémásnak tűnik, mint amilyennek a latin nyelv jelenlétét ítélték meg a 19. századi törvényhozásban. A videó – a Sinosz egyéb kampányaival karöltve – arra is felhívja fel a figyelmünket, hogy ezeknek a dilemmáknak a feloldásáról nem csupán novemberben kellene gondolkoznunk.
Kulcsszók: jelnyelv, nyelvi jogok, nyelvtörvény.
1 https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=84400002.TV (Utolsó elérés: 2021. december 1.)
2 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900125.tv (Utolsó elérés: 2021. december 1.)
3 Bokor Julianna – Hámori Ágnes – Nagyné Kiss Anna 2017. A magyarországi siketoktatás gyakorlatáról az iskolai vizsgálatok tükrében. In: Benő Attila – Fazakas Noémi (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia – Marosvásárhely, 2016. szeptember 7–9. – előadásaiból. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 252–273.
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűk körben, csatlakozz csoportunkhoz. Amennyiben hivatkozni szeretnél erre a szövegre, kérünk, hogy így tedd:
Szabó Gergely 2021. Jeles napok. Blogbejegyzés, 2021. december 1. https://gltnmnts.blog.hu/2021/12/01/jeles_napok_965
