Sportágamban, a rögbiben a csapatkapitányoknak gyakran kell szót váltani a játékvezetővel bizonyos kérdésekben, ennek pedig a lehető legnagyobb kölcsönös tisztelettel kell megtörténnie, a tiszteletadás pedig nyelvi szinten is megvalósul. Katalóniában például a señor (katalán írásmóddal senyor), vagyis ’uram’ megszólítás dukál a játékvezetőnek. Az elmúlt hétvégén idén már másodszor vettem részt egy olyan mérkőzésen, ahol a férfi csapatok összecsapását egy fiatal női játékvezető dirigálta. Ez engem önmagában nem lepett meg, az viszont igen, hogy a játékvezetőt ebben az esetben is señor-nak szólították, aki ezt egyszer sem tette szóvá. Később rákérdeztem az egyik társamnál, hogy ez a megszólítás nem sértő-e valójában. Miután megdicsérte a jó megfigyelésemet, azt mondta, hogy ezt nem érzékelik sértőnek az emberek. Azt a magyarázatot adta, hogy a señora (senyora ’asszonyom’) és a señorita (senyoreta ’kisasszony’) megnevezés ma szexista árnyalattal is bír, ezért bizonyos helyzetekben célszerű kerülni őket. Hozzátette azt is, hogy mivel még mindig csak kevés női játékvezető van, nincsen konszenzus arra vonatkozóan, hogy milyen kifejezéssel utaljanak rájuk.
A spanyol, a katalán és más újlatin nyelvekben ez a fajta elkülönítés elvileg a nyelvtani nemen keresztül valósul meg, azaz a főneveknek van neme, amely sokszor valóban utal a megnevezett nemére. A finnugor nyelvek beszélői a nemi különbségtételt ezzel szemben a szóképzés szintjén valósítják meg (például női sakkozó).1 Ahogyan azonban a nyelvi és egyéb tudásunkra támaszkodva kommunikálunk, azt nem csupán egy nyelvtani rendszer szabályai szerint tesszük, hanem az adott szituációban betöltött szerepünkhöz (például játékvezető, sportoló) és a hatalmi viszonyokhoz kapcsolódó megszokások, valamint a szélesebb társadalmi elvárások mentén is. A señor tehát, bár egyértelműen hímnemű személyt jelöl (a szótárakban legalábbis), ebben a konkrét beszédhelyzetben azonban, amelynek még nem voltak szélesen elterjedt normái, valójában a játékvezetőnek a mérkőzés 80 percében betöltött szerepét és a neki szóló tiszteletadást fejezte ki a résztvevők számára. És ez egyben azt az ideológiát is megtestesítette, amely kerülné a kisasszony-ozásban rejlő, lekicsinylés kifejezésére is alkalmas tónust.
Kulcsszók: nem, nyelvi ideológiák, sport.
1 További példákra lásd: Huszár Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe. Budapest: Tinta. 33–41.
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűkkörben, csatlakozz csoportunkhoz.
