Elképzelt közösség – ezzel a szókapcsolattal írta le a nemzeteket Benedict Anderson az azóta méltán híressé vált könyvének címében.1 Az elképzelt (az imagined fordításaként) ebben az esetben arra a sajátosságra vonatkozik, hogy még a legkisebb nemzeteket is olyan emberek alkotják, akiknek többsége nem áll egymással közvetlen ismeretségben – szemben mondjuk egy faluközösséggel –, mégis rendelkeznek olyan közös kulturális ismeretekkel, amelyek alapján közösséget tudnak egymással vállalni. Az ilyen kulturális ismeretek közé tartozik a nyelv is – ezalatt nem csak azt értjük, hogy a nemzet tagjai ugyanazon a nyelven beszélnek vagy ugyanazt a nyelvet tanulják az iskolában, hanem azt is, hogy az összetartozást különböző nyelvi eszközökkel is leképezik.
A nemzeti együvé tartozás elképzelésének és kifejezésének intenzív terepei lehetnek a különböző sportesemények – erről a blogon írtunk már japánok, ausztrálok és oroszok kontextusában –, és ez kiváltképp igaz az olimpiai játékokra. Hosszú ideje nem láttam magyarországi sportközvetítést, ezért a 2021-es 2020-asnak nevezett tokiói olimpia magyar érdekeltségű eseményeit árgus szemekkel figyelve olyan nyelvi jelenségek is feltűnővé váltak számomra, amelyekkel valószínűleg már korábban is találkoztam, de valamiért nem tűntek olyan érdekesnek. Talán épp azért, mert ezek a megfogalmazások annyira magától értetődőnek hatnak.
Bittman Emil például így zárta az egyik elődöntő közvetítését:
Nem játszunk döntőt férfi vízilabdában sem.
Bittman Emil, 2021. augusztus 6.
A metonímia szakkifejezést legtöbben az irodalomórákról ismerhetjük, azonban rengeteg, a fenti mondathoz hasonló köznapi megnyilvánulása van. A metonímia alatt olyan kapcsolatot értünk, amely során egy közvetítőfogalom helyettesíti a célfogalmat, miközben a közvetítő és a cél között valamilyen viszony áll fönn. Például a közvetítő lehet egy egyedi jellegzetesség, a cél pedig egy összetettebb jelenség – vagy épp fordítva.2 Jelen esetben a mondat alanya nem a magyar férfi vízilabda-válogatott volt, hanem mi: a kommentátor a játszik ige többes szám első személyű ragozásával fejezte ki nyelvileg a válogatott stábjának, önmagának és a nézőnek ugyanahhoz a nemzeti közösséghez tartozását. Ezt a metonimikus kapcsolatot csapatsportok esetében talán könnyebb elképzelni, de az egyéni sportágak során is rendre létrejön. Szekeres Péter például így fogalmazott egy asszó közben:
8–5-tel fordulunk. 8–5-tel fordult Szilágyi Áron a georgiai Sandro Bazadze ellen is.
Szekeres Péter, 2021. július 24.
Bár az első példából azt láthattuk, hogy a metonimikus kapcsolat megteremtése annyira természetes része a beszédnek, hogy legtöbbször észrevétlen marad, nem követi semmilyen megjegyzés, a férfi kard tokiói döntőjének szünetében elhangzott két mondat között mégis történt egy nézőpontváltás. Míg az első mondatban még fennállt a tárgyalt metonimikus kapcsolat, addig a második mondat aktív cselekvője már maga Szilágyi Áron lett. Erre a kétértelműségre hívta fel a figyelmet Székely Dávid a hegyikerékpáros verseny közvetítése végén, ahol először született magyar olimpiai pont:
Milyen jó, hogy bővül azon sportágak száma, amelyekben jók vagyunk! (nevet) Én speciel nem, de Vas Kata Blanka igen.
Székely Dávid, 2021. július 27.
Az M4 Sport csatornaigazgatójának mondataiban rész–egész viszonyon alapuló metonímia figyelhető meg: Vas Kata Blanka egyetlen tagja a közösségnek, a képessége azonban (ti. hogy jó hegyikerékpározásban) a közösség egészének jellemzőjeként tűnt föl. A második mondat pont egy erre adott önironikus reakció: a kommentátor a megjelenített mi-ből kiemelte azt, akire az állítás nem igaz, és azt is, akinek a képességét a teljes közösségre vonatkoztatta.
Talán Milák Kristóf olimpiai bajnok nyilatkozatával érdemes zárni ezt a bejegyzést, amelyet a 200 méteres pillangóúszás döntője után tett. Noha mi, az olimpiai játékok nézői nem vettünk részt az ötkarikás versenyeken, a fenti mondatokban megképződő metonimikus kapcsolatok újra elképzelik és fenntartják a nemzet közösségét, aminek köszönhetően
Mindenki nyugodtan magáénak érezheti ezt a győzelmet.
Milák Kristóf, 2021. július 28.
Kulcsszók: metonímia, nemzet, sport, többes szám.
1 Benedict Anderson 2006. Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan.
2 Benczes Réka – Kövecses Zoltán 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_68 (Utolsó elérés: 2021. 09. 08.)
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűk körben, csatlakozz csoportunkhoz. Amennyiben hivatkozni szeretnél erre a szövegre, kérünk, hogy így tedd:
Szabó Gergely 2021. Olimpiai többes. Blogbejegyzés, 2021. szeptember 8. https://gltnmnts.blog.hu/2021/09/08/olimpiai_tobbes
