Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO november 24-én jelentette be, hogy újabb variánsa jelent meg a SARS-CoV-2-nek, azaz a COVID-19 megbetegedést okozó koronavírusnak. Ezt a mutációt utóbb a görög ábécé 15. betűje után omikron variánsnak nevezték el.

Bár a vírus további mutálódása sajnálatos tény, az elnevezés körül számos szórakoztató hír röppent föl az elmúlt hetekben. Először is betűrendben a nű-nek kellett volna következnie, ám ez túlságosan hasonlít az angol new (’új’) szóhoz, miképpen az utána jövő kszí ugyanúgy írandó angol szövegkörnyezetben, mint a világszinten elterjedt Xi kínai utónév – ezt a nevet viseli a Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-Ping (angol átírással: Xi Jinping) is. Így jött hát az omikron a sorban. Egyesek nagyon örültek az elnevezésnek, mások viszont kevésbé. A november elején útjára indított Omicron kriptovaluta értéke megtöbbszöröződött – arra azonban nem vetemednék, hogy a gyorsan jött siker miatt biztassam a blog olvasóit a vásárlásra. Az oroszországi Omicron Network nevű szemészeti klinika vezérigazgatója, Alexander Pradar ezzel szemben pert indított a WHO oroszországi központja ellen az őt ért anyagi veszteség miatt.

No de hogy is jutottunk el a görög ábécé 15. betűjéig? A világszervezet idén május 31-ig nem alkalmazott egységes nómenklatúrát a variánsok megnevezésére. Egészen addig a sajtó és általánosan a közélet aszerint utalt rájuk, hogy a mutációt mely országban azonosították először. Ez joggal váltott ki rosszallást: a kínai vírus vagy az indiai variáns kifejezések szinte nemzeti identitással ruházták föl a betegségeket, ami pedig értelemszerűen negatív fényt vetett azokra, akik ténylegesen ezzel az identitással bírnak. Ezt követően állt át a szakma a görög ábécé betűi szerint való rendszerezésre, amit aztán hamar át is vett mindenki.

Aki azonban azt gondolja, hogy a megnevezésekkel való viaskodás valamilyen kortünete a 21. századi óvatoskodásnak, hópihéskedésnek, nem is tévedhetne nagyobbat. A betegségeket és a kórokozóikat általában nem a kutatók által használt leíró természetű névvel szokta emlegetni a közbeszéd (ez az omikron esetében a B.1.1.529 volna), hanem eleinte valamilyen egyéb asszociatív nevekkel. Jó példa erre az AIDS (acquired immune deficiency syndrome ’szerzett immunhiányos tünetegyüttes’), amely számos, részben félrevezető megnevezést kapott, mielőtt egy orvosi konferencián e név mellett döntöttek. Mivel a betegségről először azt vélelmezték, hogy kizárólag kábítószer-használókat és homoszexuális férfiakat érint, ezért a 4H és a GRID betűszók is használatosak voltak. Előbbi a heroinhasználók, homoszexuálisok, hemofíliások (’vérzékenységben szenvedők’), haitiak rövidítése, utóbbi pedig a ’melegekhez köthető immunhiány’ jelentésű gay-related immune deficiency-é. Mára persze tudjuk, hogy az AIDS-et okozó HIV bárkire veszélyes lehet, a 80-as évek elején való felbukkanásakor a betegség identitáskategóriákkal való felruházása azonban egyes csoportok indokolatlan (és újbóli) megbélyegzését eredményezte. Ezt pedig csak az oldotta föl, amikor a tünetegyüttesre egységesen az orvosi testületek által javasolt megnevezéssel kezdtek utalni a közbeszédben.

Valami ilyesmi áll amögött is, hogy miért nem nevezzük már a béta variánst dél-afrikai-nak. Mivel a koronavírus-járvány sajnos elhúzódni látszik, álljon e bejegyzés végén egy táblázat a görög ábécé hátralévő betűiről, azok számára, akik fel szeretnének készülni minden eshetőségre.

Kulcsszavak: ábécé, egészség, identitás, írás, név.

Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűk körben, csatlakozz csoportunkhoz. Amennyiben hivatkozni szeretnél erre a szövegre, kérünk, hogy így tedd:
Szabó Gergely 2021. A vírusok identitása. Blogbejegyzés, 2021. december 8. https://gltnmnts.blog.hu/2021/12/08/a_virusok_identitasa