A FOMO (fear of missing out) betűszóval azt a szorongást szokás leírni, amellyel például a közösségimédia-felületek iránt kialakult függőség magyarázható. A FOMO-tól szenvedő felhasználó attól retteg, hogy ki fog maradni valami fontosból, ha nem ellenőrzi rendszeresen, hogy történt-e új az ismerőseivel (az állandó jelenlét szükségességének illúzióját fenntartó platformon dokumentálva). Az utóbbi hónapokban több sajtótermék is foglalkozott azzal, hogy a FOMO a koronavírus elleni védőoltásra is kiterjed, amit az erre vonatkozó közösségimédia-megosztások is erősítenek.1 Annak a félelme még a legkiegyensúlyozottabb pszichével rendelkező személyt is elboríthatja, hogy miközben a legjobb barátai őrült bulikon vesznek részt, addig ő vakcina (és a hozzá tartozó védettségi igazolás) hiányában kénytelen kihagyni ezeket a nyári programokat, miközben még könyvtárba se tud elmenni. Más szavakkal: a beoltottság tényét közhírré tévő profilképkeretek legalább annyira az irigység érzését is kiváthatják, mint a járvány okozta korlátozások befejeztének reményét.
Egy múlt heti hír szerint2 a legnépszerűbb randioldalak a Fehér Házzal való egyeztetést követően úgy döntöttek, hogy az oltási kedv ösztönzésére a jövőben megjelenítik azt is, ha a felhasználójuk már megkapta a védőoltást, így az algoritmus nagyobb eséllyel fog összepárosítani olyan személyeket, akik mindketten feltöltötték az oltakoztatással kapcsolatos információkat. Az ezen a blogon már említett szekuritizáció fogalmát érdemes itt újra elővenni: a techcégek lehetővé teszik, hogy a társat kereső egyének látványos vizuális és nyelvi jelekkel üzenjék azt magukról, hogy ők biztonságosak – legalábbis a COVID-19 tekintetében. A biztonságiasítás azonban mindig kiegészül inszekuritizációval3 is: ebben az esetben ez azt jelenti, hogy az említett információkat nem közlő személyről akaratlanul is azt kommunikálja a felület, hogy veszélyes. Mi ébresztené fel valakiben a FOMO-t a védőoltás iránt, ha nem az, hogy nem lehet majd a bevett keretek között pasizni és csajozni?
A kérdés persze fölmerülhet: a gyógyászatba és a modern orvostudományba vetett bizalom helyett a társasági élet visszaszerzésének reményében beadatott oltás – no és az e tényezők mentén való buzdítás – tényleg az olyan demokratikus berendezkedésű államokra jellemző-e, amelyben élni szeretnénk? Inkább úgy akarjuk visszaszorítani a járványt, hogy félelmekre alapozó politikai kényszerítő eszközökkel érjük el a szükséges számokat, vagy úgy, ha – Vörösmarty szavaival élve4 – „áldozni tudó szív nemesíti az észt”?
Az alábbiakban két, a Tinder átlagéletkorát lassan felülről súroló, kettessel kezdődő személyi számú vakcinahívő olvasónk csak néhol cenzúrázott véleménycseréje olvasható:
– De ha randizol valakivel, nem kérdezed meg, hogy mivel oltották. Hacsak nem vagy hipochonder.
– De igen, de ezzel nem a megbízhatóságát ellenőrzöd, hanem a politikai hovatartozását.
– Akkor ezek alapján velem sem randiznál.
– Valóban nem.
– Kiírnád, hogy be vagy oltva?
– Nem írnám ki, mert evidens. De az más, ha egy meglévő funkciót használ valaki, vagy ha saját maga írja ki.
– Szerintem csak mi gondoljuk, hogy evidens. Az a baj, hogy mi ilyet nem láttunk még Tinderen. Az inkább a rendhagyó nekünk, ha valaki kiírja egy appon.
– Töltsük már le, kíváncsi vagyok, hogyan jelenik meg.
– Vagy hogy kiknél jelenik meg. De ha egy injekciós tűt emotikonként tennének ki, mint egy padlizsánt, az is biztos fallikus szimbólum lenne. Engem egyébként az oltás előtt biztos, hogy nagyon frusztrált volna, ha látok ilyet. Ha én azt láttam volna, hogy egy hasonló korú pasi be van oltva, és én nem, kurvára idegesített volna. Nekem az a bajom, hogy egy oltásellenesnek nem lesz túl meggyőző, ha azt látja, hogy már a társkeresőn is mindenhol ilyen matricák vannak.
– Nyilván az is sokakat feldühít, ha látják a „nem szexelek fideszessel” kiírásokat.
– Vagy megkönnyíti a választást, mert ez egy plusz szűrő. Tulajdonképpen megspórolja a beszélgetést. Vagy éppen rögtön téma lehet, amiről egyébként nem beszélnének az egész ismeretség alatt. Egy olyan platformon, amin egyébként közéleti vagy politikai kérdések nem kerülnének elő, és a vakcina részben az.
Kulcsszók: pszichológia, szekuritizáció, szerelem, technológia.
1 Például: https://www.businessinsider.com/vaccine-fomo-might-end-pandemic-skeptics-fear-of-missing-out-2021-3, https://telex.hu/koronavirus/2021/04/16/vakcina-oltas-irigyseg-feltekenyseg-koronavirus-fomo (Utolsó elérések: 2021. 05. 31.)
2 https://www.washingtonpost.com/nation/2021/05/21/dating-sites-vaccination-stickers-tinder/ (Utolsó elérés: 2021. 05. 31.)
3 Rampton, Ben – Charalambous, Constadina 2020. Sociolinguistics and everyday (in)securitization. Journal of Sociolinguistics 24(1): 75–88. https://doi.org/10.1111/josl.12400
4 Vörösmarty Mihály. A Guttenberg-albumba. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/vorosmarty-mihaly-6EBD/kisebb-koltemenyek-1834-1855-76A0/a-guttenberg-albumba-78FD/ (Utolsó elérés: 2021. 05. 31.)
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűkkörben, csatlakozz csoportunkhoz.
