gluténmentes nyelvészet

Feneketlen mélységekben

2021. június 23. 18:00 - zsannasko

„káromkodni milyen nagyszerű, kicsikét sem fárasztó, és egyszerű” – hangzik el a Bëlga zenekar örökbecsűvé vált dalában. S milyen igaz! Ki ne káromkodott volna már egy jóízűt, amikor beverte a lábujját az ágy lábába, vagy egyszerűen csak önmaga és mások szórakoztatására? Gondolhatjuk persze, hogy az obszcén kifejezések használata műveletlenségre és neveletlenségre vall, akár azt is, hogy ez ilyesmi helytelen vagy éppen nőietlen viselkedés, de azért legbelül mégis csak büszkék lehetünk rájuk, hiszen ezek a nemzet megtartó erejű szavai.1

A Káromkodj okosan! című sorozatunkban Kocsis Zsuzsanna nyelvtörténésszel egy-egy ilyen szót járunk körbe külön figyelmet szentelve annak, hogy honnan erednek ezek a kifejezések, és hogy milyen jelentésváltozáson mentek keresztül az évszázadok során, miközben a kortárs előfordulásokról sem feledkezünk meg. Ha pironkodsz egy-két lesújtó mondat hallatán, akkor mindenképp érdemes megismerned ezeknek a szavaknak a történetét, de ha csak fel szeretnél vágni a kocsmaasztalnál azzal, hogy mennyi mindent tudsz a magyar nyelv rejtelmeiről, akkor is itt a helyed. Jó olvasást kívánunk, picsák!


A szláv nyelvekből számos kifejezést vettünk át, így nem csoda, hogy több obszcén szavunk is ezekből a nyelvekből származik. Korábbi bejegyzésünkben például már említést tettünk a kurvá-ról, ma ismét a hölgyekhez (vagy mégsem?) kanyarodunk vissza a picsa szó történetével foglalkozva.

A picsa szó feltehetően dél- vagy nyugati szláv eredetű,2 a mai napig több szomszédunk szókészletében megtalálhatjuk, például a szerb és horvát nyelvben pica (illetve toldalékolva már cs-vel pl. pičku), a szlovákban pička, a lengyelben piczka alakban stb. A magyar nyelvbe ’női szeméremtest’ jelentésben került át.3 Eredeti jelentése valószínűleg ’pisilő [szerv]’ lehetett, és a szláv nyelvekben a vizelést kifejező pikati igéből ered. Közismert, hogy ezekben a nyelvekben létezik az ún. nyelvtani nem; a picsa (ezt a szóvégi a-ból állapíthatjuk meg) nőnemű kifejezés, elképzelhető, hogy talán azért, mert ezt a megnevezést elsősorban a hölgyek „pisilőjére” mondták, idővel pedig feltehetőleg már nemi szervet is értettek alatta. Átvételének pontos ideje nem ismert, a legrégebbi dokumentum, amelyben fennmaradt, a szótárak elődjének is tekinthető Schlägli szójegyzék 1405 tájáról, amelyben már ’női nemi szerv’ jelentéssel használták (wlwa: picha), erről árulkodik, hogy latin megfelelőjének a vulvá-t adta meg a szójegyzék készítője. Nem tudjuk, hogy mennyire tekintették obszcénnak ezekben az időkben a kifejezést, később azonban egyértelmű jelét látjuk annak, hogy durvának számított a használata. A boszorkányperek szitkai is így őrizték meg: nyilvan valo kurvanak szidta Szantho Benedeknet azon kívül sülyös Piczajunak (1666); hogy pedig az fonalat kérték Farmosinétúl meg haragudott az tanú Annyára Farmosiné no az Czigány Picsájábul esett meg bánnya ollyat cselekszem (1715)4. A picsa szót ma szokás dehonesztáló módon főnévként is használni egyszerűen nőkre, esetleg a viselkedésükre melléknévként picsás alakban. Előbbinek egyik eklatáns példája a kortárs filmművészetben a Ponyvaregény című Tarantino-film szinkronos jelenete, ahol Bruce Willis (magyar hangján Dörner György) e kifejezéssel illeti házastársát egy veszekedés során, miközben a televíziót a falhoz vágja dühében.

A testrészek megnevezésében előfordul, hogy az egyik testrész megnevezését egy hozzá közelire is vonatkoztatják.5 A picsa szót idővel a ’női szeméremtest’ mellett elkezdték a ’(emberi) fenék’ jelölésére is alkalmazni. Hogy mindez mennyi idő alatt zajlott le, nem tudjuk. Comenius: Janua című művének Szilágyi Benjámin által készített magyar nyelvű részei (első kiadás: 1643) még egyértelműen a nemi szervek felsorolásánál találjuk a kifejezést: Az ágyéc hajlásában a szemérem testec vadnak: fan, mony és picsa vagy valaga6.7 Részben ennek nyomán Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond a Magyar nyelvtörténeti szótár című 1891-es művében is csak ebben az értelemben találjuk meg.8 Nem sokkal később, 1897-ben azonban Szinnyei József tájszótárában ’ülep’ jelentéssel adja meg a kifejezést, pontosabban a segg szóval definiálja a Magyar tájszótárban, tehát a 19. század végétől állíthatjuk, hogy a picsa lehetett női nemiszerv és fenék is, utóbbi jelentésében női jellegét elvesztve.

Amikor ma egy vitapartnerünknek szívélyesen és kellő magabiztossággal azt mondjuk, hogy az anyád picsája vagy az anyád picsáját, akkor ugyan ez a női jelleg még ott van a jelentésben, viszont amikor már arra szólítjuk föl, hogy takarodjon a picsába, akkor valami egészen másról van szó. Ilyetén kérésre pediglen a magyar politikai színtérről is ismerünk nem egy példát egyik, vagy másik politikai formáció jeles alakjaitól. Ha valaki ilyen természetességgel használja a kifejezést, akkor elhalványulnak azok a picsányi nüanszok, amelyek a szó egyes jelentései (1. ’női nemi szerv’, 2. ’fenék’) között lehetnek.

Kulcsszók: káromkodás, nyelvtörténet.

1 E széles körben ismert ideológiákhoz l. Szabó Gergely 2015. „Hogy fejezzem ki magam szépen?" – Nyelvi ideológiák az obszcenitások mögött. Magyar Nyelvőr 139(3): 334–348.
2 Új magyar etimológiai szótár. http://uesz.nytud.hu/uesz_2.pdf (Utolsó elérés: 2021. 06. 23.)
3 Benkő Loránd (főszerk.) 1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. III.  Budapest: Akadémiai Kiadó.
4 Bosz. 53., Bosz. 26. Történeti Magánéleti Korpusz, http://tmk.nytud.hu/3/. Novák, Attila – Gugán, Katalin – Varga, Mónika – Dömötör, Adrienne 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52: 1–28; Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110.
5 Honti László 1971. Etimológiai adalékok. Nyelvtudományi Közlemények 73: 426.
6 A valag ebben az időszakban még szintén női nemiszervet jelentett l. TESz.
7 Amos Comenius 1643. Janua linguae Latinae reserata aurea, in liung. lingvam translata per Stephanum Beniamin Szilágyi. Kolozsvár. Felhasznált kiadás: 1673.
8 Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond 1891. Magyar nyelvtörténeti szótár, 2. kötet. Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése.


Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is. Ha pedig szeretnél gluténmentes témákról beszélgetni szűkkörben, csatlakozz csoportunkhoz. Amennyiben hivatkozni szeretnél erre a szövegre, kérünk, hogy így tedd:
Kocsis Zsuzsanna–Szabó Gergely 2021. Feneketlen mélységekben. Blogbejegyzés, 2021. június 23. https://gltnmnts.blog.hu/2021/06/23/feneketlen_melysegekben

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gltnmnts.blog.hu/api/trackback/id/tr3217763374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Férfias dolgok – gluténmentes nyelvészet 2021.09.22. 18:03:13

[…] Előző írásunkban egy olyan kifejezéssel foglalkoztunk, amely eredetileg a női nemi szervet jelölte, ma a férfiakon és néhány általuk ihletett szón a sor. Alapszókincsünk szerves részét képezik a testrészek elnevezései, sokuknak az eredete ismert már. Tudjuk például, hogy a fej vagy a kéz finnugor kori örökségünk, míg például a borda vagy a korábbi cikkünkben bemutatott picsa szláv nyelvekből származik.2 A férfias testrészekre használt megnevezések eredete közül azonban több is bizonytalan, így a ’hímvessző’ jelentésű fasz-é is. Feltehető, hogy finnugor kori örökség, de teljes bizonyossággal nem állítható.3 E kérdésesség oka, hogy – míg más, bizonyíthatóan finnugor eredetű szavaink a rokonnyelvek közül többen is előfordulnak a hangtanilag megfelelő alakban és jelentésben – csak a lapp nyelvben található egy olyan kifejezés, a buoccä, amely a hangváltozásokat figyelembe véve visszavezethető (igaz, nehézségekkel) a rekonstruált alakra, s jelentésében is megfelel annak.4  Ennek fényében a véletlen egyezés sem zárható ki, és ha erről van szó, akkor a fasz szó ismeretlen eredetű. Első magyar nyelvű adata egy 1370–80 tájékáról származó névelem: Ladislaus dictus lagfaszou5 ’lagfaszú(nak) mondott László’. A szó hangalakja napjainkig alig változott, leszámítva némi nyelvjárási különbséget. Eredeti jelentése is megőrződött az évszázadok során, amit számos szemléletes példa mutat: Torok fazzal bazot lelek essez kurva (1634)6; Csont a fasza nékie, ki huzta véle bélemet (1741)7. A jelentés bővülésének tekinthetjük, hogy az emberi hímvessző mellett idővel az állatok nemi szervére is használni kezdték a kifejezést: Az Var(me)gie hada hires kurua valoga, hereit lo fasza (1653).8 […]
süti beállítások módosítása