Azt feltételezhetnénk, hogy a többnyelvű polgár eszményképét megálmodó Európai Unió a maga 24 hivatalos nyelvével és a kisebbségi nyelvekért tett jogi erőfeszítéseivel meghaladta az egynyelvű nemzetek elképzelése okozta korlátokat. De vajon ettől tényleg ugyanazzal az értékkel bírnak ma a többnyelvűség különböző formái? Ugyanolyan volna angolul és franciául beszélni, mint magyarul és szlovákul, spanyolul és katalánul? No és romaniul, magyar jelnyelven vagy székely nyelvjárásban? Ezek a nemzeti rangra nem emelkedő, de mégis elkülönülő és felismerhető beszédmódok továbbra is csak zavarként hatnak korunk bábeli rengetegében, amely elvileg a sokszínűséget ünnepli.
Pedig vannak olyan mondataink, amelyek még csak a nyelvek kategóriáival sem írhatók le. Októberben egyik késő este üzenetet kaptam André barátomtól egy videó linkjével, amelyet szerinte a különböző kultúrák iránt érdeklődő kutatóként azonnal látnom kellett. Hamar egyértelművé vált: a tartalmat azért kell megtekintenem, mert végtelenül humoros a refrénben szereplő szavak együttes megjelenése (persze a zenei aláfestéssel együtt).
Jonas Emil (avagy Veretőgép) szövege a szűken vett magyar nyelv felől szemlélve tényleg nehezen befogadható. A magyarázatához egy olyan alternatív koncepcióhoz kell nyúlnunk, amely átível a nyelvek határain. Transzlingválás alatt olyan beszédmódot érthetünk, amely során a beszélő a kommunikációs céljának elérése érdekében többféle nyelv, nyelvváltozat, stílus jegyeiből válogat.1 Így kerülhet egymás mellé egy ógörög város, egy török férfinév, a stíl és a dzsanáz, no meg a veretés. Ezek a kifejezések nem önmagukban nyernek értelmet, hanem a mögöttes kulturális tudások révén: mind Kemal, egy török sorozat szívtiprója, mind a spártai harcosok olyan identitásokat jelölnek, amelyekkel érdemes azonosulni – ahogy például fullosba öltözni is.
A klip alkotói talán nem több nyelvet beszélő européer értelmiségiek. Ahhoz viszont elég ügyesek, hogy kreatív nyelvhasználatra támaszkodva tömegeket mozgósítsanak a saját kulturális közegükben, és két hónap alatt több, mint kétmilliós nézettséget érjenek el. Ez pedig beszédes példája annak, hogy valahogyan talán a bábeli zűrzavarban is el lehet boldogulni.
endi André szerszámkészítő hozzászólása:
Emil ezzel a sukár színpadi művel mindenkit meg tudott fogni a shávo/shej-től a raklo/rakli-ig. Mivel a transzlingválás elég dzsukel a fiatalok körében, ezért elég jól tudunk ebből a számból csemegézni. Gondoljunk csak arra, hogy a spártai hogyan is dzsanál, és Emil, akinek fullos a stíl (meg persze a háttérgádzsiknak is). Ettől a zenétől (és a szókincsbombától) nemcsak a klipben szereplők nem bírnak a vérükkel, hanem még én se.
Kulcsszók: Bábel, többnyelvűség, transzlingválás, zene.
1 A jelenség elméletéről és pedagógiai hasznosíthatóságáról idén jelent meg monográfia, amelynek szerzője ehhez a bejegyzéshez is hozzájárult szakmai véleményével, meglátásaival. Heltai János Imre 2020. Transzlingválás – elmélet és gyakorlat. Budapest: Gondolat.
Ha érdekesnek találtad a szöveget, de nem teljesen világos, hogy mi is a gluténmentes nyelvészet célja, a többi bejegyzés előtt érdemes elolvasni az Útmutatót is.
